Články

Mi a különbség az iskolaérettség, az iskolára való felkészültség és az iskolai alkalmasság  között?

Iskolaérettség - az a biológiai érettségi szint, amellyel a gyermek rendelkezik ahhoz, hogy megbirkózzon az iskola által támasztott követelményekkel (orvos állapíthatja meg).

Iskolára való felkészültség - ez az iskolai követelményekkel való megbirkózáshoz szükséges tudás és készségek (a tanár határozhatja meg).

Iskolai alkalmasság -  azok a készségek és képességek, amelyeket a gyermek saját fejlődése során és a gyerek érése útján éri el, magában foglalja mind az iskolai alkalmasságot, mind az iskolára való felkészültséget (pszichológus határozhatja meg).

Mi a különbség az iskolára való felkészültség és az iskolai alkalmasság  között?

Pl. egy gyermek tud 10-ig számolni, de a mindennapi gyakorlatban nem tudja használni a stratégiát (anélkül, hogy mondanák neki, hogy számoljon), mert a gondolkodása még az intuitív szakaszban van.

Pl. egy gyermek tud rajzolni egy ábrát, de nem hajlandó ezt megtenni, ha egy tekintélyszemély kéri, mert az önszabályozása még nincs a szükséges szinten.

Mindkét esetben a gyermek a megismerés szintjén tudott valamit, de nem volt meg a képessége egy bizonyos típusú teljesítmény nyújtására.

Milyen területeken kell felkészíteni a gyermeket az iskolára?

Fizikai területen - a gyermek elér egy bizonyos életkort, magasság, testsúly, motorikus képességek szintje, fogazat,

Kognitív terület - a gyermek rendelkezik az első osztályos tananyag elsajátításához szükséges szintű ismeretekkel és értelmi (vagy kognitív) képességekkel, az életkornak megfelelő figyelemfelkeltő képességgel (min. 7-10 perc teljes koncentráció egy tevékenységre), a figyelmét képes a lényeges dolgokra váltani, fejlett: vizuális észlelés, auditív észlelés (pl. felismeri az első és utolsó szótagot egy szóban), tájékozódás, matematikai példák elképzelése, gondolkodás, grafomotorikai képességek, a beszédje tiszta

Érzelmi terület- a gyermek érzelmileg stabil (nem változnak az érzelmei minden pillanatban, mint a fiatalabb gyermekeknél), képes szabályozni az érzelmeit, képes elhalasztani a szükségletek kielégítését, az iskolában már nem tapasztalhat szeparációs szorongást (ez az a fajta szorongás, amit a gyermek akkor érez, ha nincs az édesanyjával - általában az óvodakezdéskor leküzdi).

Szociális terület - a gyermek megfelelően tud viselkedni a csoportban, képes a problémákat megfelelő módon megoldani (megszűnik az instrumentális agresszió), képes a tekintélytiszteletre és a tekintélyelvárások teljesítésére, a gyermek képes a szülő jelenléte nélkül is elviselni, képes az önkiszolgáló tevékenységeket irányítani, képes együttműködni más gyermekekkel (pl. játék, feladatok során).

Hogyan teszteljük az iskolai alkalmasságot?

Az óvoda esetében az iskolai alkalmasságot ún. iskolai alkalmassági tesztekkel és a gyermek viselkedésének kiválasztott paramétereinek (paraméterek - lásd fentebb) megfigyelésével vizsgáljuk. Ennek alapján ítéljük meg, hogy a gyermek képes-e megbirkózni az általános iskolai környezet által támasztott követelményekkel.

Mi történik, ha a gyermek alkalmatlannak bizonyul az általános iskolába járásra?

Ha a gyermek jelenleg alkalmatlannak bizonyul az általános iskolába járásra, a pszichológus vagy az óvoda vezetősége beszélgetést folytat a gyermek törvényes képviselőjével, amelynek során a gyermek törvényes képviselőjének elmagyarázzák a kötelező óvodai oktatás meghosszabbításához szükséges eljárást. Az óvodai környezetben az általános ajánlás szerint először a Tanácsadó és Prevenciós Központban (CPP) elővizsgálatot kell végezni.

Mi történhet, ha olyan gyermek lép az általános iskolába, aki nem alkalmas rá ?

Mivel a környezetnek a gyermekkel szemben támasztott követelményei jelentősen megnőnek, a gyermek pszichológiai felkészületlensége lesz az alapja a nem megfelelő viselkedésformák és az iskolai környezetben való kudarc nagy valószínűséggel történő előfordulásának. Ez a kudarc később nagyon negatív hatással lehet a további fejlődésére. A gyermek nem megfelelő viselkedése az iskolában például a következőket foglalja magában : Motorikus feszültség (a gyermek gyakran nyűgösködik a széken, képtelen megnyugodni), zavar az osztályban, nem engedelmeskedik a tekintélyszemélyeknek, dacosan viselkedik, konfliktusok a tanárokkal, és az apátia látszata, túlzott túlérzékenység, gyakori sírás a szülőtől való búcsúzáskor (még az alkalmazkodás után is), iskolából való elszökés, rémálmok, elalvási nehézségek, szélsőséges esetben éjszakai enurézis és encoprézis (bepisilés, bekakilás) előfordulása. 

A felkészületlen és alulteljesítő gyermek (még ha akarja is) "problémásnak" érezheti magát, ami az önbizalom tartós csökkenését eredményezi, ami a későbbi problémák kezelésében is tükröződik (pl. iskolakerülés, mint a kellemetlen helyzetek elől való menekülés formája).

A gyermek jövőbeli fejlődése szempontjából ezért nagyon fontos, hogy a lehető legfelkészültebben menjen iskolába, nemcsak a tudás, hanem a pszichológiai fejlődés szempontjából is.

Ha a CPP-tesztek eredményei megerősítik, hogy a gyermek nem alkalmas, mi a következő teendő?

Ha a CPP standardizált tesztek eredményei megerősítik az óvodai orientációs tesztek eredményeit, a CPP írásbeli hozzájárulást ad ki a szülőnek a kötelező óvodai nevelés folytatásához, amelyet az óvodai nevelés folytatására vonatkozó kérelemmel együtt kell benyújtani az óvoda igazgatójának.

Mi a helyzet az általános iskolába való beiratkozással, ha tudom, hogy a gyermek meghosszabbított óvodai nevelésben részesül?

Minden olyan gyermeket, aki augusztus 31-én betölti a 6. életévét, be kell íratni az iskolába akkor is, ha az óvodai nevelést folytatja. Nem szükséges, hogy a gyermek az általános iskolába való beiratkozás időpontjáig CPP iskolai alkalmassági vizsgálaton részt vegyen, és nem szükséges, hogy az óvodavezető az óvodai oktatás folytatásáról a beíratásig döntsön.